~ Rebecca ~
Lány egy fekete bakancsban....Komolyan ez az ismertető jegyem?? Hűha, nagyon jó. Amúgy Rebecca Caningen vagyok, de mindenki csak Beccának hív.
-Becca! Kelj már fel, az istenit! - rángatta le rólam a vastag szürke huzatba csomagolt takarómat, a drága nővérem.
- Mi a fenéért nem tudsz békén hagyni?? Takarodj ki a szobámból. - vonszoltam ki magam az ágyból meg ragadtam a méregdrága bőrkabátját, és kiraktam a szobámból, majd magamra zártam azt. Vissza feküdtem, de fél óra múlva rájöttem hogy úgy sem tudok visszaaludni, ezét inkább oda álltam a szekrényem elé, majd kutatni kezdtem a fekete szűkített szárú kiszálasított nadrágom után, mikor megtaláltam elő vettem egy sötétszürke pólót, a fekete bőrdzsekim és a szokásos bakancsomat. Tusolás után ezeket mind magamra öltöttem, kifésültem a aranyszőke fürtjeimet, majd a fejemre húztam, a fekete sapim amin fehér szöveggel ez állt, : Bitch Please..
Istenem már megint ők fejjel le mentem a lépcsőn ettem egy kisebb Croisant, egy bögre kávé kíséretében majd nem szólva semmit írtam egy cetlit a szüleimnek aki már nem voltak otthon- miért is lettek volna- majd a gördeszkámat megragadva otthagytam a drága nővéremet. Gördeszkámra pattanva elindultam a haveri körömhöz.éppen az átkötő úton mentem volna át mikor egy balfasz majdnem elcsapott. Egy szürke mercedes előttem egy két centivel állt meg, a gördeszkámon telibe átment. Az ideg elkapott, odaléptem a kocsihoz, és ordibálni kezdtem.
- Szállj ki abból a kurva kocsiból. - ütöttem rá egyet a motorháztetőre, mire egy velem szinte egyidős szőke srác kiszállt, fekete nadrágban, fehér pólóban és fekete dzsekiben, majd oda lépett hozzám. Én megragadtam a csuklóját, odahúztam a zebrára, és rámutattam a kerék alatti eltört deszkámra.
- Jézusom! Sajnálom! Nem szándékos volt. - kezdett mentegetőzni, de én olyan várom a poént fejjel néztem rá. Leguggoltam kivettem a két deszkadarabot, levágtam a lába elé majd otthagytam.
-Becca! Kelj már fel, az istenit! - rángatta le rólam a vastag szürke huzatba csomagolt takarómat, a drága nővérem.
- Mi a fenéért nem tudsz békén hagyni?? Takarodj ki a szobámból. - vonszoltam ki magam az ágyból meg ragadtam a méregdrága bőrkabátját, és kiraktam a szobámból, majd magamra zártam azt. Vissza feküdtem, de fél óra múlva rájöttem hogy úgy sem tudok visszaaludni, ezét inkább oda álltam a szekrényem elé, majd kutatni kezdtem a fekete szűkített szárú kiszálasított nadrágom után, mikor megtaláltam elő vettem egy sötétszürke pólót, a fekete bőrdzsekim és a szokásos bakancsomat. Tusolás után ezeket mind magamra öltöttem, kifésültem a aranyszőke fürtjeimet, majd a fejemre húztam, a fekete sapim amin fehér szöveggel ez állt, : Bitch Please..
Istenem már megint ők fejjel le mentem a lépcsőn ettem egy kisebb Croisant, egy bögre kávé kíséretében majd nem szólva semmit írtam egy cetlit a szüleimnek aki már nem voltak otthon- miért is lettek volna- majd a gördeszkámat megragadva otthagytam a drága nővéremet. Gördeszkámra pattanva elindultam a haveri körömhöz.éppen az átkötő úton mentem volna át mikor egy balfasz majdnem elcsapott. Egy szürke mercedes előttem egy két centivel állt meg, a gördeszkámon telibe átment. Az ideg elkapott, odaléptem a kocsihoz, és ordibálni kezdtem.
- Szállj ki abból a kurva kocsiból. - ütöttem rá egyet a motorháztetőre, mire egy velem szinte egyidős szőke srác kiszállt, fekete nadrágban, fehér pólóban és fekete dzsekiben, majd oda lépett hozzám. Én megragadtam a csuklóját, odahúztam a zebrára, és rámutattam a kerék alatti eltört deszkámra.
- Jézusom! Sajnálom! Nem szándékos volt. - kezdett mentegetőzni, de én olyan várom a poént fejjel néztem rá. Leguggoltam kivettem a két deszkadarabot, levágtam a lába elé majd otthagytam.
